A Web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat

Az alábbiakban közzéteszem a szakdolgozatom kissé szokatlan hangvételű bevezetését. Akinek kedve támad elolvasni, felhasználni az általam leírtakat az a bejegyzés végén található linken elérheti a webkettőn megosztott dokumentumot. :)

Bevezetés

Blog stílusban

Miért blog stílusban íródik a bevezetés? A blog műfajilag nem meghatározható, megengedi a személyes, közvetlen hangvételnek olyan fokát, ami talán egy szakdolgozatban túlzásnak tűnhet. Úgy gondoltam, hogy a bevezetés talán elbír ennyit. Főként, ha erre figyelmeztetem is a kedves olvasót. Másrészt a blog a webkettő nagy öregje. Megjelenését követően szaporodtak el a magánéletről, közéletről, szakmáról szóló oldalak a weben. Bárki tartalom szolgáltatóvá válhat, ha van mondanivalója, sokszor még akkor is, ha nincs :).

A dolgozatom témája még nekem sem volt kézenfekvő. Azt, hogy informatikához kapcsolódó szakdolgozatot fogok írni, már a szakdolgozati témák elolvasásakor eldőlt. Az irányt mégis konzulensem adta meg, azzal, hogy a listáról kiválasztott témák mindegyikére azt mondta, hogy „Ez már lerágott csont, de megpróbálkozhat vele.” Ez engem gondolkodóba ejtett.

Talán egy hetet töltöttem azzal, hogy kerestem azt a témát, ami elég friss, érdekes, előremutató, a közoktatási vezetők számára is releváns. Így barátkoztam meg a webkettővel, szerelmesedtem bele kicsit a Web 2.0 témába. (Bár az kétséges, hogy lehet-e kicsit beleszerelmesedni valamibe.) Mivel angolul, legalábbis olvasni, a megértés szintjén elég jól tudok (fordítónak nem lennék alkalmas), rögtön feltűnt, hogy a külföldi oldalakon komoly kapcsolatot lehet felfedezni a webkettő és K-12 között. (K-12 jelentése: óvodától a 12. évfolyamig, amit én magyarra úgy fordítanék, hogy közoktatás.) Míg hazai viszonylatban inkább csak a felsőoktatás szintjén lehet webkettes témával találkozni.

Megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy mennyire kapcsolódik össze közoktatásunk a webkettővel. Innen ered a szakdolgozatom címe és alcíme is. Az alcím már sugallja, hogy túl nagy illúzióim nem voltak, de abban is biztos voltam, hogy van köze a témának az iskola világához. Ennek mértékét kérdőíves kutatással terveztem felmérni. (Ez a tervem meg is valósult, ami nem minden tervről mondható el :).)

Mikor konzulensemmel ismertettem a tervezett kérdőíves vizsgálatot, akkor azt mondta, hogy „Jó, jó, de ki fogja ezt kitölteni?!” Bevallom, hogy a kétkedés nem volt alaptalan. Amikor csoporttársaim, kollégáim megtudták a szakdolgozatom címét, rögtön dobtak egy hátast :). „Mi ez, miről van szó?” Amikor konkrétabban elmondtam, hogy ez például Wikipédia, Iwiw, Facebook, blogok, Youtube stb. összefoglaló neve, akkor már jobban értették, hogy mi is lesz a témám. Mindebből okulva a kérdőívem motivációs levelében is felsoroltam konkrét webkettes alkalmazásokat, hogy ne legyen teljesen ismeretlen, riasztó a téma. Itt most idézek is a kérdőív motivációs leveléből:

„Szakdolgozatom megírásához kérem az Ön segítségét. Szakdolgozatom címe: „A web 2.0 hatása a közoktatásra”. A címtől ne ijedjen meg :)! ( Web 2.0 szolgáltatások: fájl megosztók, közösségi oldalak, blogok, wikik …)”

A Web 2.0. hatással van a gazdaságra, politikára is. Gondoljunk csak arra, hogy Barack Obama az USA elnökválasztási kampányát a közösségi hálózatokon, elsősorban a Facebookon szerveződő rajongói csoportok támogatásával nyerte meg. A 2010-es magyarországi választásokon is jelentős volt a politikusok és támogatóik közösségi hálózatokon mutatkozó aktivitása. 2011 tavaszán az arab világban lejátszódó társadalmi változásokat a média Twitter-forradalmakként emlegeti. Sokak szerint elvitathatatlan az Arab Tavasz és a közösségi média kapcsolata. Kis túlzással, a szokásos szlogennel élve, azt mondhatjuk, hogy mindez nem jött volna létre, ha nincs a webkettő :).

Az utóbbi évek természeti katasztrófáiról (pl.: japán szökőár, mexikói földrengés) is nagyon gyorsan terjedtek hírek, multimédiás tudósítások a közösségi hálózatokon, valamint szinte azonnal adománygyűjtő csoportok is szerveződtek.

Amennyiben a webkettes alkalmazásoknak ilyen jelentős hatása van világszerte, akkor elképzelhető-e, hogy nincs hatással a közoktatásra? Válaszom: nem.

Néhány érv a Web 2.0 közoktatási alkalmazása mellett:

Napjainkban rohamosan fejlődnek az IKT eszközök, amiket folyamatosan figyelnünk kell, hogy fejlődni tudjunk. A pedagógusok szélesebb körében kevéssé ismertek a webkettes eszközök. Az iskolai alkalmazásuk elég szűk körű. Mindenképpen érdemes lenne magasabb szinten bevonni a közoktatásba ezeket az alkalmazásokat. Számtalan előnye van ezeknek az eszközöknek - nemcsak informatika tanórán -, mivel a többnyire ingyenesen elérhető alkalmazások használata nem jár plusz anyagi ráfordítással, csak kreativitást és szellemi ráfordítást igényel. A webkettes eszközök használatát előmozdíthatja, hogy a pedagógusok a saját jó ötleteiket közzétehetik az interneten, ezzel is segítve társaikat. Együtt felfedezhetik a további lehetőségeket úgy, hogy egymástól is sokat tanulhatnak. További előnye, hogy a diákok nemcsak az iskolában, hanem otthon is használhatják ezeket az eszközöket. Ennek egyik pozitívuma, hogy a diákok többsége megtanulja megfelelően használni az Internetet, és nemcsak a közösségi oldalakon csetel.

Az általam választott téma fontosságát, a pedagógusok körében megmutatkozó érdeklődést három 2012-es esemény bemutatásával szeretném érzékeltetni:

• A IV. Oktatás-informatikai Konferencián volt „Web 2.0” szekció, de más szekciók előadásaiban is többször szóba került a webkettő. Külön öröm volt számomra, hogy ebben a szekcióban én is tarthattam előadást „Webkettő a közoktatásban” címmel, melyben a szakdolgozatomhoz kapcsolódó vizsgálat eredményeinek egy részét mutattam be. Ezen kívül a három plenáris előadásból kettő a Web 2.0-hoz kapcsolódó témát dolgozott fel.
• A Digitális Nemzedék Konferenciára a regisztrációt már a tervezett határidő előtt két héttel le kellett zárni, mert olyan nagy volt az érdeklődés. (Ez a konferencia ingyenes volt :), az előző fizetős :( .) Természetesen ide is jelentkeztem, de sajnos csak online tudtam követni az eseményeket.

• Elindult a „Microsoft PIL (Partner In Learning) Akadémia” a tanárblog szervezésében, mely kevert képzést valósít meg (részben online, részben kontakt). A képzésről „Webkettes eszközök hatékony használata az oktatásban” címmel lehet tanúsítványt szerezni. Már szinte magától értetődik, hogy erre is jelentkeztem :). A képzésre akkora volt az érdeklődés, hogy végül nem tudtak minden jelentkezést elfogadni. Így is 200 fő a résztvevő pedagógusok száma.

Miért a közoktatásban dolgozó pedagógusok kerültek a vizsgálatom fókuszába? Mert rájuk hárul az a feladat, hogy a netgeneráció közoktatásban megjelenő tagjainak segítsenek abban, hogy az általuk használt digitális eszközöket alkotó módon tudják felhasználni. Mindeközben a pedagógusoknak is változni kell, a digitális világban otthonosan mozgó bevándorlóvá, digitális telepessé válni. Hajlandók-e a pedagógusok a digitális bennszülöttek nyelvét megtanulni, és a bennszülötteket megtanítani az értelmes beszédre? Elérjük-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt azt a kritikus tömeget, amely már elegendő ahhoz, hogy a közoktatásból kikerülő fiatalok körében érzékelhető változást hozzon?

A dolgozatom bevezetését követő fő fejezetek:

• 2. Ebben igyekszem bemutatni az Internethez kapcsolódó generációs elméleteket, a web 2.0-át, és annak jellemzőit.
• 3. Az általam elvégzett kérdőíves vizsgálat bemutatása, megpróbálom behatárolni a vizsgálat alapján tett megállapításaim érvényességi körét, hipotézisek megfogalmazása.
• 4. A vizsgálat eredményeinek bemutatása.

Választ adok arra, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok:

Ø  Mennyire azonosulnak az általuk tanított digitális bennszülöttekkel?

Ø  Milyen mértékben használnak webkettes eszközöket?

Ø  Mennyire ismerik, használják a nekik szóló webkettes honlapokat?

Ø  Képesek-e a megújulásra?

Ø  Igényelnek-e továbbképzést; ha igen, akkor milyen módon kellene azt megszervezni?

Ebben a fejezetben próbálom igazolni a fenti kérdések mentén általam felállított hipotéziseket.

• 5. Összegzésképpen szeretném felvázolni a webkettő közoktatásra gyakorolt hatását, és ennek alapján megfogalmazható jövőképét.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az általam választott szakdolgozati témához a feldolgozás során elsősorban internetes forrásokat használtam fel, mert a nyomtatott szakirodalom nem túl bőséges. Kimondottan a webkettővel foglalkozó magyar nyelvű könyvet egyáltalán nem találtam. Viszont nagyon értékes tanulmányok találhatóak különböző konferenciakötetekben és az Oktatás-informatika folyóiratban, de ezek általában az Interneten digitális formában is elérhetőek. 

Olvasható és letölthető. A szerzői jogok tekintetében  a Creative Commons "Attribution - Nevezd meg!" licence alá soroltam be a művet (CC-BY-3.0). Azaz a felhasználáshoz, átdolgozáshoz, sokszorosításhoz nem kell a szerző előzetes engedélye. akár kereskedelmi forgalomba is hozhatod. :-) Egyetlen megkötés, hogy "Nevezd meg!" vagyis hivatkozz a szerző nevére és a mű címére.