Webkettő a közoktatásban
(A IV. Oktatás-Informatikai Konferencián 2012. február 3-án elhangzó előadás kivonata.)
(A IV. Oktatás-Informatikai Konferencián 2012. február 3-án elhangzó előadás kivonata.)
A témában egy kérdőíves vizsgálatot végeztem, a közoktatásban tanító pedagógusok körében. A vizsgálat kis elemszámú, 116 fő töltötte ki az online kérdőívet, de úgy gondolom, hogy így is tanulságos.
Miért a pedagógusok voltak a vizsgálat fókuszában? Mert a hazai szakirodalom alapján egyre világosabbá válik, hogy hazánkban a netgenerációnak nevezett nemzedék hiába használ napi szinten webkettes eszközöket, ettől még tanulási szokásaik nem változtak, nem kellő mértékben jellemző rájuk a kollaboratív tudásmegosztás, tudásépítés. Ez ügyben a pedagógusok áldozatos, tervszerű munkája hozhat csak változást. Hajlandók-e a pedagógusok a digitális bennszülöttek nyelvét megtanulni, és a bennszülötteket megtanítani az értelmes beszédre?
A kérdőívre mutató linket a pedagógusok email-ben kapták meg, illetve egy pedagógusoknak szóló honlap fórumán tettem közzé. Ez a mód már eleve feltételez alapvető informatikai jártasságot a kitöltők részéről. Ennek köszönhetően a kitöltők informatikai hozzáértése az átlagosnál jobb, ezt jelölte be a válaszadók 64,7 %-a.
Vizsgáltam, hogy a pedagógusok ismerik-e a webkettes alkalmazásokat, és ha ismerik, akkor milyen gyakran használják azokat magánemberként, illetve pedagógusként (tanórai, tanórán kívüli foglalkozásokon). Feltételezésem szerint a kétféle használat között eltérés várható. Be is igazolódott, hogy magánemberként többféle alkalmazást és gyakrabban használnak kollégáim, mint az oktatásban.
Az általam kiválasztott, színvonalasnak tartott kilenc magyar nyelvű, webkettes alkalmazásokat tartalmazó, az oktatáshoz kapcsolódó honlap ismertségét, oktatásban való használatát is vizsgáltam. Ezek közül a legismertebb (mindössze a válaszadók 5,7 %-a nem ismeri) és leginkább használt az SDT (sdt.sulinet.hu) volt. Ebben nyilván közrejátszik, hogy a HEFOP 3.1 pályázatok kapcsán nagyszámú pedagógus vett részt SDT-s képzéseken. Legkevésbé ismert a video.ofi.hu honlap (a válaszadók 41,5 %-a nem ismeri). A szlogenje szerint az „Oktatás Youtube-ja”-ként emlegetett honlapnak nagyobb ismertségre és sok aktív felhasználóra lesz szüksége, hogy betölthesse küldetését.
Hogy mennyire fogékonyak a pedagógusok az újdonságokra, azt a megújuló, webkettes Sulinetre vonatkozó kérdéssel vizsgáltam. A válaszadók mindössze 3,4 %-a jelezte, hogy „engem ez nem érdekel, nem fogom használni”. Viszont 89,7 %-uk jó ötletnek tartja a fejlesztést. A felmérésben résztvevők 49,1 %-a biztos abban, hogy ki fogja próbálni, és 19 %-a tervei szerint gyakran fogja használni.
A webkettőhöz kapcsolódó továbbképzések tekintetében a válaszadók 2,6 %-a elutasító („hallottam már ilyenről, de nem kívánok részt venni”), és nem meglepő módon 37,1 %-uk még soha nem hallott arról, hogy ilyen képzés létezik. Felsoroltam az általam elképzelhetőnek tartott 6 féle továbbképzési módot, ezt rangsorolni kellett. A rangsor első helyén áll a belended learning (kevert képzés, részben online), második helyezett „blended learning, majd 3 hónapos online mentori segítségadás”, harmadik a „tisztán online képzés, majd 3 hónapos online mentori segítségadás”.
Bár felmérésem nem reprezentatív, mégis jól mutatja, hogy a pedagógusok használni kezdték tanítványaik kommunikációs formáit, de az előrelépéshez hathatós segítséget várnak.
